Menü megnyitása

Veszíteni lehet, de a versengéssel csak nyerhetsz!

2014. június 20.

Tanulmányi versenyekről a felkészítő szakemberek szemével.

A versengésre születni kell, vagy tanulható? Egyéniben vagy csoportos formában mérjem össze magam a többiekkel? Egyáltalán, mi mindenre jó egy tanulmányi versenyszereplés?

A tanulmányi versenyek mind egyéni, mind csoportos formában minden szaktárgy és a klasszikus tantervi ismereten túl megszerzett tudás megmérésére és megmérettetésére remek terepül szolgálnak. A verseny és a hozzá vezető út, vagyis a felkészülés a tudás gyarapítása mellett komoly önismereti leckével is gazdagítja a vállalkozó szellemű fiatalt és felkészítő tanárát egyaránt.

A megmérettetésre vállalkozó fiatalok többféle motivációval vághatnak neki egy-egy versenynek, legyen az kíváncsiság, a saját határok feszegetése vagy éppen bizonyítási vágy. A próbatétel akkor hajtja a legnagyobb hasznot a versenyzőnek, ha komoly belső késztetés sarkallja az egyént és nem a külvilágnak – tanárnak, szülőnek – való megfelelés kényszere. A versenyhelyzet okozta stressz a fiatalt kimagasló eredményre épp úgy ösztönözheti, mint alulteljesítésre, de a versengés tapasztalata mindenképpen gazdagítja a gyermek életét. Nem minden fiatal született versenyző, de bizonyos készségek és a lámpaláz kezelése tanítható és elsajátítható. Előfordulhat, hogy a versengésre nyitott fiatal képességeiben nem feltétlen kimagasló, tehát versenyszellem és teljesítmény nem feltétlen jár kéz a kézben.

Versenyfelkészítő pedagógusok szerint minden gyermek megérhet a versenyzésre, de fontos, hogy tisztában legyünk egy reális céllal. Az intellektuális képességek fejlesztése mellett a lelki fejlődésre is szükség van a sikerhez, a tehetségsegítő szakemberek feladata ezért elsődlegesen a fiatal igényeinek és képességeinek közös metszetében megtalálni a reális, de ösztönző célt, és ehhez mérten kialakítani a felkészítés pedagógiai módszertanát. Egyéni és csoportos versenyek közös vonása, hogy a kiemelkedő teljesítmény a cél, ám míg egyedi megmérettetés során elég a fiatal saját képességeinek fejlesztése, addig a csoportos kihívások egyéb, például együttműködést, tudásátadást, empátiát, tehát összességében szociális-emocionális képességek fejlesztését is megkívánják.

A versenyek a tudás megszerzésén túl nagyon hasznos, a munka világában is hasznosítható készségekkel ruházzák fel a fiatalt. Megtanul elemezni egy-egy problémát egyénileg vagy csoportban, határidős feladatokkal találkozik, fejlődik problémamegoldó képessége.