Menü megnyitása

A sudokutól a kutatómunkáig

2015. február 28.

Széles spektrumon mozognak a középiskolásoknak kiírt hazai történelem versenyek. Interjú.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központján belül működő Felsőoktatási és Kutatási Intézményegység vezetőjével, Dr. Bakó Balázzsal, a Savaria Országos Történelem Verseny egyik főszervezőjével arról beszélgettünk, hogy a történelem tantárgy iránt érdeklődő gimnazisták milyen versenyeken tehetik próbára tudásukat. 
 
Melyek ma a meghatározó, országos hatókörű történelem versenyek?
A középiskolás korosztályt tekintve ott van a nagy hagyományokkal rendelkező, ám egyre szűkebb kört érintő Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV). Hazabeszélek, de a másik fontos megmérettetés az általunk szervezett Savaria országos történelem verseny. Emellett számos kezdeményezés régiósan, megyékben vagy kisebb térségekben meghirdetve működik. A fővárosnak is van saját versenye, de egyesületek is szerveznek hasonló eseményeket, ilyen például a Polgár az európai demokráciában című, ami inkább társadalomismeret jellegű. Az utóbbi években Pécsen elindult a Kreatív történelem elnevezésű tanulmányi verseny is, ami újszerű módszerekkel, projekt szemlélettel próbálkozott. Ezek mellett számtalan egyedi kezdeményezés létezik, melyek változatos kört tudnak megszólítani. Aktuálisan a versenyek száma attól is függ, milyen évet írunk, hiszen történelmi évfordulókhoz kapcsolódóan is szoktak versenyt hirdetni szervezetek. 
 

Bakó Balázs a Savaria verseny megnyitóján
 
Az OKTV kapcsán azt mondta, hogy egyre szűkebb körnek szól. Miért?
Az OKTV kifejezetten egyéni, pályázat jellegű verseny: az indulók három előre meghatározott témából választhatnak, melyekhez szakirodalmi ajánlást kapnak, és aztán a diák a választott témában kutat. Ez egyre inkább olyan gimnazistáknak jelent lehetőséget, akik sok időt tudnak erre fordítani, hiszen a feladat javarészt nem kötődik az iskolai tananyaghoz, illetve csak a nagyon tehetségesek körére szűkül le. Ez csupán a gimnáziumok nagyon kis számát érinti, úgy érzékelem, hogy például a szakközépiskolások eleve kiszorulnak innen. Az OKTV-re nehéz bekerülni, de még nehezebb eredményt elérni, akinek viszont sikerül, annak ez nagy dicsőség. Olyan tanulók indulnak itt, akiknek a pályaképében már ott szerepel az, hogy esetleg hosszú távon is történelemmel akar foglalkozni: az OKTV jó előiskola az egyetemi tanulmányokhoz, hiszen itt megtanulja a kutatás módszertanát, a publikálás módozatait. A közoktatás azonban alapvetően nem erre készít fel, s ez nagy kihívás elé állítja az OKTV-re felkészítő pedagógusokat is. Ha a történelem tárgyat népszerűbbé akarjuk tenni, akkor olyan versenyekkel kell ezt megtennünk, amelyek szélesebb kör számára is elérhetőek. 
 
A kiírása alapján ilyennek tűnik a Savaria történelem verseny. 
Valóban, a Savaria átmenet a nagyon népszerű, de könnyen megoldható versenyek és az OKTV között, ami szintén népszerű, ám nehezen teljesíthető: mi a két véglet között próbálunk meg egyensúlyozni. Minden évben olyan versenyt akarunk megvalósítani, ahol fontos a minőség, ugyanakkor viszonylag széles kör tud indulni és eredményt elérni. Nem könnyű a feladat, hiszen nem könnyű a tantárgy sem, az iskolai tananyag egy-egy témakörben elég szűk, mindenképp azon túlmutatóan kell ismeretekről számot adni a diákoknak. Fontosnak tartjuk, hogy verseny közben is legyenek sikerélményeik, hogy bizonyos történelmi korszakokban el tudjanak mélyülni, és hogy azok a kompetenciáik is fejlődjenek, melyek az érettségihez és a felsőfokú tanulmányaikhoz szükségesek. 
 
A Savaria akkor felfogható alternatív OKTV-ként is?
Talán kiegészíti azt: az OKTV pályázatos verseny, míg a Savarián konkrét feladatok szerepelnek a feladatlapokon. Jellegében, feladataiban és értékelésében az érettségihez hasonlít, és azoknak is lehetősége van indulni, akiknek nincsenek nagy tervei a történelemmel, de szeretik a tárgyat, érdeklődnek iránta, és meg akarják mutatni, hogy ezen a területen tehetségesek. 
 
Beszéljünk a feladattípusokról: melyik verseny inkább milyen típusú tudást kér számon?
A Savaria a nyitott, kreatív diákok számára ad lehetőséget, ám a kreativitáshoz mindenképp szorgalom és kitartás kell, hogy társuljon. A szakirodalmat is forgatni kell, ám a verseny nem megy túl az abban foglaltakon, vagyis nem akar új tudományos eredményeket feltárni. Az OKTV akadémikusabb tudást igényel, a szakirodalom elmélyült ismerete ott alapvető, amihez egyéni kutatás társul, ami akár új eredményt is hozhat. A gyakorló tanárok visszajelzései alapján tudjuk, milyen nehéz ma arra rávenni diákokat, hogy versenyeken induljanak: ez valószínűleg a generáció jellemzőiből is fakad, és ezek a versenyek hosszú, akár több tanéven elhúzódó kitartást és felkészülést igényelnek a többi tantárgy mellett, erre pedig érthető okokból nem lehet mindenkit rávenni. 
 
Mennyire „korszerűek” a történelem versenyek, vagyis mennyire felelnek a kor adta kihívásokra?
Ahogy mondtam, vannak kreatív történelem versenyek. A történelem tárgyban nagyon elterjedt a frontális oktatási módszer, bár az utóbbi években megjelentek más lehetőségek is a tanórákon: a projekt módszer vagy a kooperatív technikák. Ezek tükröződnek a versenyekben is. Léteznek a tanulók versengő együttműködését támogató versenyek is, ezek többnyire csapatversenyek, melyek eleve más jellegű felkészülést igényelnek, és olyan kompetenciákat igényelnek, melyek nem feltétlenül a történelemhez kötődnek, ám azon keresztül is lehet őket fejleszteni. Népszerűek az olyan versenykiírások, amelyekben egy-egy témában vagy korszakban mélyül el a csapat: Pécsen az egyik évben például az ipari forradalmat járták körbe a versenyzők. Ez más típusú feladat, mint amit megszoktunk, de a gyerekekhez ez talán közelebb áll, mint a hagyományos, feladatlapos módszer. 
 
Milyen típusú feladatok jellemzőek a Savarián?
A verseny háromfordulós: az iskolai és megyei fordulón két óra áll rendelkezésükre, hogy egy írásbeli feladatsort megoldjanak. Ezek ma már klasszikusnak mondható feladatok, keresztrejtvény, kakukktojás keresése, történelmi szövegekben hibák megtalálása és kijavítása, térképpel kapcsolatos feladatok, történelmi személyiségek, évszámok számonkérése: mindaz, amit általában a történelemmel kapcsolatban megszoktunk. Minden feladatsorban van esszékérdés is: az érettségihez hasonlóan szöveget kell létrehozni egy történelmi eseménnyel vagy jelenséggel kapcsolatban, amihez képi és szöveges forrásokat bocsátunk a rendelkezésükre. A szóbeli döntőn többféle kijelölt korszakból fordulnak elő tételkérdések és segítő források, amiből felkészülnek és a zsűri előtt arról számot adnak. Azzal segítjük őket, hogy miután megnézték az összes tételt, maguk választhatják ki a számukra leginkább vonzót, majd 10-15 perces előadást tartanak, és válaszolnak a zsűri kérdéseire. 
 
Tegyük fel, hogy fogom a négy középiskolás tankönyvet, bemagolom az anyagot. Milyenek az esélyeim a versenyen? 
A megyei fordulóig valószínűleg könnyen eljut, utána azonban már szükséges tájékozottnak lenni a kijelölt szakirodalomból is, mert a tankönyvek ott már nem nyújtanak elegendő segítséget. A tankönyvekben elég sok ismeretanyag szerepel, ám tömörítve: ahhoz, hogy egy-egy témában valaki elmélyedjen, muszáj forgatni a szakirodalmat. Nem kell egész könyvekre gondolni, inkább fejezetekre vagy néhány kijelölt oldalra, ám azt szükséges elolvasni. A 9-10. évfolyamosoknak meghirdetett Savaria nem önmagában áll: a 7-8. évfolyamosoknak is indítunk versenyt. A két verseny között sok a hasonlóság, és tapasztaljuk, hogy azok a diákok, akik az általános iskolában rutint szereznek a versenyen, sikeresebben szerepelnek a Savarián is: gyakran előfordul, hogy ugyanazokkal találkozunk a Savaria helyezettjei között, akik korábban már nyertek. Ez azért is fontos, mert látjuk a gyerekek fejlődését, felnövését: az elmúlt másfél-két évtizedben több diákunk átment a teljes rendszeren, és nyert. A kisebbeknek szóló versenyt 1993-ban indítottuk, a Savariát pedig 1999-ben: a versenyt az hívta életre, hogy nem volt országos hatókörű versenye ennek a korosztálynak, csak a 11-12. osztálytól létező OKTV. Hiányt pótoltunk a verseny megalapításával. 
 
Ez idő alatt változott a verseny, a feladatok, a koncepció azért, mert a diákok változtak?
A versenynek természetesen reagálnia kell a generációs változásokra, ám őszintén szólva ezt meglehetősen lomhán teszi. A Savaria versenyt gondozó szakmai csapatban mindig vannak új kollégák, akik új módszertani és szakmai ötleteket hoznak, ám alapvetően meghatározó a mai napig az alapítók szándéka. Ami most működik, az bevált, az iskolák, a pedagógusok és a gyerekek is tudják, mire számíthatnak, a honlapunkon pedig ott vannak a korábbi évek feladatai is, amelyek segítségével gyakorolni tudnak. Az általános iskolai versenyben nagyobb a változatosság, mert a feladatok játékosak, a Savaria komolyabb tudást kíván. A 7-8. osztályosoknak szóló versenyben például pár éve megjelent egy sudoku típusú feladat vagy egy torpedó játék az évszámok megtalálásához, aminek a teljesítéséhez persze nem csak történelmi tudás szükséges.  
 
Mennyire komplex az a tudás, amit a történelem versenyek számon kérnek a diákoktól? 
Ez régi probléma, és attól tartok, az oktatási rendszer e tekintetben túl sokat vár a diákoktól: az érettséginél látjuk, hogy életkori sajátosságaiknál fogva olyan követelmények elé állítjuk a tanulókat, amelyeknek csak a felsőoktatásban tudnak majd megfelelni. Ahhoz, hogy valaki egy adott témáról összetett módon, árnyaltan beszéljen, rengeteg felkészülés szükséges, és nem biztos, hogy a középiskolások elég érettek ehhez, ezt pedig a versenyeknél is figyelembe kell venni. Vannak kísérletek, hogy egy-egy téma köré építsük a versenyt, ám ha kiadunk például egy olyan témát, hogy az utazás szerepe az emberiség történetében, ahhoz rendkívül széleskörű és komplex ismeretanyagot kell nagyon magabiztosan mozgatni. Ehelyett inkább egy-egy történelmi korszakra koncentrálunk, mert ezekben jobban el tudnak mélyülni. A döntőn általában olyan korszakokat választunk, amelyeket eleve érdeklődéssel szemlélnek a fiatalok: kilencedik osztályban ez az ókor, és azon belül Pannónia története, a tizedikeseknél pedig a török Magyarországon. 
 
Az OKTV kapcsán elmondta, hogy akik indulnak és nyernek, várhatóan történelemmel fognak foglalkozni. A Savariánál mi a helyzet?
Nem csinálunk sajnos pályakövetést, pedig érdekes eredményekkel járna, már csak azért is, mert a döntőbe bejutó gyerekek névsora évről évre nagy átfedéseket mutat. A mi nyerteseink közül sokan indulnak később OKTV-n is, de ez nem minden esetben van persze így. A Savarián indulók nem feltétlenül a történelemmel képzelik el a jövőjüket, de olyan irányt választanak, ahol történelmi ismeretekre van szükség, így a jogi vagy a közgazdasági pálya is szóba kerül. A versenyen szerzett tudást és a vizsgarutin pedig minden helyzetben jól jön.